HTML

Bojtárok

Ügyvédjelöltek apró örömei és bosszúságai

Van egy jó történeted?
Ne habozz, írj!

Ha esetleg a levél túl körülményes használd a feljelentő rovatunkat.

 

Feljelentő!

BH#6: Amikor a bojtár perli a principálisát

2009.01.11. 13:50 bicski

A következő is "büntetős" határozat lesz, ám most kivételesen a bojtár büntet.

Rendszeresen különböző rémtörténetek kapnak szárnyra arról, hogy mennyi az ügyvédjelöltek kezdő fizetése, vagy hogy egyáltalán fizetnek-e nekik.

A minimálbérrel pedig jó megbarátkozni, mert a principális rendszerint igen fukar ember. Ennél kicsit rosszabb, mikor nem is fizetnek, neaggyisten ezért még túlórázni is kell. Végül a közös kedvencünk az előbbiek kombinációja, ahol „ügyvéd” ún. kauciót (baksist) kér a jelölt foglalkoztatásáért (1-2-3 millió forintot). Kamarai folyosói pletykák szerint van olyan ügyvéd, aki nyolc-tíz jelölt nagyüzemi jellegű foglalkoztatása mellett csak ez utóbbiból él. Ilyen esetekben a bojtárnak néha más forrás után kell néznie, vagy építgetheti saját ügyfélkörét, hogy megkeresse a mellékest.

Az ismeretterjesztő szándékkal bemutatandó következő határozatunk a bojtárok ingyenes (ún. szociális) foglalkoztatásának lehetőségéről szól, amikor a jelöltet munkaszerződéssel foglalkoztatják, majd együttműködési megállapodás alapján a bojtár munkabért nem kap, mert csak, ráadásul a bért terhelő járulékokat havonta maga utalja át a principálisának.

Eddig a történetben minden idilli, melyet csupán a „volt” bojtár tör meg azzal, hogy beperli a principálisát. Az ügy érdekessége, hogy első- és másodfokon a bojtárt elzavarják, míg a bíróság a principálisnak falaz. A történet végén a Legfelsőbb Bíróság minősíti az ügyvédjelölti foglalkoztatás természetét, mikor megállapítja, hogy "...az ügyvédjelölti tevékenység sajátos jellegénél fogva eltér a munkaviszonyban történt foglalkoztatás tipikus jellemzőitől, ez a körülmény azonban nem alkalmas a munkaviszony hiánya megállapítására. (...) Az Mt. 141. §-a alapján a munkavállalónak munkaviszonya alapján munkabér jár." A principálisnak pedig fizetnie kell. (BH2007. 384)

UPDATE: az ügyről szóló cikk a felek nyilatkozatával elérhető itt.

Érdeklődőknek a jogtörténeti jelentőségű BH:

Ha a felek egyidejűleg ügyvédjelölti tevékenységre munkaszerződést és együttműködési megállapodást is kötöttek, a törvény és a munkaszerződés alapján a jogvita elbírálására a munkaügyi bíróságnak van hatásköre (1992. évi XXII. törvény 1. §; 1998. évi XI. törvény 100. §).

A munkaügyi bíróság végzésével megállapította, hogy a felek között színlelt munkaszerződés jött létre, ezért a kereset elbírálására hatáskörrel nem rendelkezik. Emiatt elrendelte az ügy iratainak megküldését a hatáskörrel rendelkező helyi bíróságnak.

A munkaügyi bíróság megállapítása szerint a felek megállapodtak abban, hogy egymással jogviszonyt létesítenek. Ennek érdekében két megállapodást kötöttek, amelyek egyike munkaszerződés, míg a másik egy háttérmegállapodás (együttműködési megállapodás), azonban nem az előbbi, hanem az utóbbi megállapodás tartalmazta a munkavégzés valódi feltételeit. Eszerint az alperesnek a felperes munkabérének és járulékainak megfizetésére nincs módja, és a felperes vállalta a járulékainak az alperes bankszámlájára befizetését azért, hogy onnan az alperes az APEH-nak át tudja utalni. A munkaszerződés megkötése az Ügyvédi Kamaránál az ügyvédjelölti bejegyzés feltétele volt, a felek csak ezért kötötték meg a szerződést, a felperes azonban vállalta a másik megállapodás szerinti feltételekkel történő foglalkoztatást.

A munkaügyi bíróság a megállapodások mellett a jogviszony tartalmát is vizsgálva a munkaviszony hiányára következtetett, különösen arra tekintettel, hogy a felperes nem rendszeres jelleggel dolgozott, heti egy alkalommal kellett az alperesnél megjelennie, amikor megkapta a feladatait, és ezeket önállóan a saját eszközeivel végezte. A felek között nem volt alá-, fölérendeltség, utasítási jogkör csak az eredmény tekintetében állt fenn. A munkaügyi bíróság szerint mindezek miatt a felek jogviszonya a színlelt munkaszerződés mögött polgári jogviszony volt.

Az alperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta azzal, hogy egyidejűleg a pert megszüntette.

A másodfokú bíróság a végzése indokolásában kiemelte a felperes személyes meghallgatása során előadottakat. Eszerint a felperes elfogadta, hogy az alperes csak önköltségi alapon tudja foglalkoztatni, és a valódi feltételeket a háttérszerződés tartalmazta.

A jogerős határozat ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, amelyben a jogerős végzés hatályon kívül helyezését, és a keresetének helyt adó határozat hozatalát kérte a munkaviszony létrejöttének megállapítása alapján. Álláspontja szerint a jogerős végzés indokolása önellentmondó, logikátlan és iratellenes, a személyes meghallgatásán tett nyilatkozatait a tárgyalási jegyzőkönyv nem a valóságnak megfelelően rögzítette. Érvelése szerint az együttműködési megállapodásból is a munkaviszony létrejötte állapítható meg, mivel az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Üt.) 100. § (2) bekezdése értelmében az ügyvédjelölt munkaviszonyban alkalmazható. Álláspontja szerint alkotmányellenes és jogellenes volt - az 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 8. § (2) bekezdésébe ütközött - az olyan megállapodásra kényszerítése, amely szerint lemondott a munkabéréről és kötelezettséget vállalt a járulékai befizetésére. Sérelmezte az együttműködési megállapodás háttérmegállapodásként minősítését, mivel a megállapodásból, annak szóhasználatából is a munkaviszonyra lehet következtetni. Az alperes elismerte, hogy ügyvédjelöltként a szükséges gyakorlatot megszerezte, továbbá a munkaviszonyt bizonyítja az alperesnek a perben tett egyezségi ajánlata a nettó másfél millió forint munkabér megfizetéséről. A felperes azt is előadta, hogy a per tárgya a munkabér, nem pedig a munkaviszony volt, így az eljárt bíróságok megsértették az 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 215. §-át, továbbá a másodfokú tanács nem volt szabályszerűen megalakítva. Utalt az Európai Bíróság gyakorlatára is, és az ügyében előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését kérte.

Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Álláspontja szerint az eljárt bíróságok döntése megalapozott, a felperes saját nyilatkozatai szerint sem volt kényszerhelyzetben, a célja arra irányult, hogy ügyvédjelöltként bejusson a B.-i Ügyvédi Kamarába, az együttműködési megállapodást pedig nem támadta meg.

A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos.

A felperes keresete 2002. június 1-jétől 2005. május 31-éig terjedő időre bruttó 7 200 000 forint munkabér, társadalombiztosítási járulékai, valamint nem vagyoni kártérítés megfizetésére irányult.

Az Mt. 141. §-a alapján a munkavállalónak munkaviszonya alapján munkabér jár. Eszerint a munkabérre irányuló kereset megalapozottsága megállapításához szükséges annak a vizsgálata, hogy a felek között munkaviszony fennállt-e. A felperes tehát alaptalanul hivatkozott a Pp. 215. §-a megsértésére amiatt, hogy az eljárt bíróságok a munkabérre vonatkozó igénye tekintetében elsődlegesen az alperessel fennállt jogviszonya jellegét, mint a kereseti igények jogalapját tették vizsgálata tárgyává.

A perben nem volt vitás, hogy a felperes az adott időszakban ügyvédjelöltként munkát végzett az alperesnél mint egyéni ügyvédnél, erre a munkaszerződésből, mind pedig az ugyanakkor kötött ún. együttműködési megállapodásból megalapozottan lehetett következtetni (együttműködési megállapodás 1. pontja szerint az alperes a felperest ügyvédjelöltként alkalmazza az irodájában). A felperest ennek a foglalkoztatásnak alapján a B.-i Ügyvédi Kamaránál az ügyvédjelöltek lajstromába bejegyezték, az alperes 2004. október 12-én igazolta, hogy a felperessel mint ügyvédjelölttel a 2002. május 31-ével megkötött munkaszerződést 2005. május 31-éig érvényben tartja. A felperes a keresete és a felülvizsgálati kérelme jegyzése szerint utóbb egyéni ügyvéddé vált.

A felperes helytállóan hivatkozott a felülvizsgálati kérelmében az Üt. 96. § (1) bekezdés b) pontjára, valamint a 100. § (2) bekezdésére. Ezek szerint ugyanis az ügyvédek névjegyzékébe fel kell venni azt, aki ügyvéddel, vagy ügyvédi irodával munkaviszonyt létesít, és erre a jogviszonyra az Mt. rendelkezései az irányadók. Az ügyvédjelölt foglalkoztatására eszerint munkaviszony keretében kerülhet sor.

A per aggálytalan adatai szerint a felperest az alperes által igazolt munkaviszony alapján vették fel az ügyvédjelöltek névjegyzékébe, ehhez a felek 2002. április 10-én szabályszerű munkaszerződést kötöttek, amely tartalmazta a felperes munkakörét (ügyvédjelölti tevékenység végzése), a munkabért, valamint a munkavégzés helyét. Az ugyanekkor kötött együttműködési megállapodás szintén munkavállalóként jelölte meg a felperest, hivatkozott az Üt.-nek a munkaszerződés kötésére vonatkozó előírásaira, a munkabérre és ezek járulékaira, a felperes által vezetett munkafüzetre, amelybe naponta beírja az általa végzett tevékenységet, és utalt a felperes heti, vagy a változatos munkaforgalom miatt gyakori 24 órás időbeosztására.

Az első- és a másodfokú bíróság mindezek ellenében, különösen az alperes saját írásbeli, és a perben tett tárgyalási nyilatkozatai ellenére törvénysértően következtetett arra, hogy a felek között a felperes ügyvédjelölti foglalkoztatására fennállt jogviszony nem volt munkaviszony, és a 2002. április 10-én megkötött munkaszerződés színlelt volt. A munkaszerződés érvényességét nem érinti, hogy a munkáltató képes-e a munkabért és a járulékokat megfizetni.

A felperes helytállóan hivatkozott a felülvizsgálati kérelmében arra, hogy a jogviszony megítélésénél az eljárt bíróságok az alperes egyezségi ajánlatát is figyelmen kívül hagyták. Az alperes ugyanis a munkaügyi bíróság által 2005. június 20-án, majd az október 11-én tartott tárgyaláson tett nyilatkozatával munkabér címén másfél millió forint nettó összeg megfizetésére tett ajánlatot arra hivatkozással, hogy ezután az összeg után fizette be a járulékokat. Az is figyelmen kívül maradt, hogy ugyanezen a tárgyaláson az alperes részmunkaidős foglalkoztatásról nyilatkozott. Az alperes továbbá a 2005. április 18-án kelt jognyilatkozatával a felperes ügyvédjelölti munkaviszonyát 30 nap felmondási idővel az Mt. 89-94. §-aira és az Üt. 99. § (4) bekezdésére hivatkozással rendes felmondással megszüntette. Az indokolás szerint a felperes kötelező szakmai gyakorlati ideje letelt. Az elsőfokú bíróság előtt 2005. június 20-án a felek egyezséget kötöttek, miszerint a jogviszony nem rendes felmondással, hanem közös megegyezéssel szűnt meg (az egyezséget a munkaügyi bíróság jogerős végzésével jóváhagyta). Mindezek azt bizonyítják, hogy a perbeli jogviszonyt az alperes is munkaviszonyként kezelte.

Az ügyvédjelölti tevékenység sajátos jellegénél fogva eltér a munkaviszonyban történt foglalkoztatás tipikus jellemzőitől, ez a körülmény azonban nem alkalmas a munkaviszony hiánya megállapítására. Az Üt. előbbi rendelkezéseiből következően ugyanis az ügyvédjelölt az őt foglalkoztató ügyvéddel munkaviszonyban áll, az őt foglalkoztató ügyvéd rendszeres irányítása, felügyelete mellett, kizárólagosan utasításai alapján, és az ezek végrehajtásához szükséges gyakorlati útmutatásai szerint jár el, ehhez igazodó részben kötetlen munkaidőben tevékenykedik, mivel az ügyvédi szakvizsgához előírt gyakorlati idő megszerzése ezáltal biztosítható. A per adatai szerint a felperesnél mindezek megvalósultak, az alperes ennek megfelelő jognyilatkozatokat tett.

Azt a körülményt, hogy a felek között a megkötött munkaszerződés alapján és ténylegesen is munkaviszony állt fenn, nem érinti a munkaszerződéssel egyidejűleg megkötött ún. együttműködési megállapodás. Ennek kikötéseit, azok érvényességét a munkaszerződésre és a munkaviszonyra vonatkozó munkajogi szabályok szerint a munkavállalót illető jogok és a munkáltatóra jogszabály szerint háruló kötelezettségek alapján kell elbírálni, figyelemmel arra, hogy ezektől a felek közös megegyezéssel eltérhetnek-e.

Mindezek alapján a felülvizsgálati kérelem további érvelésének vizsgálata okafogyottá vált.

A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős végzést a Pp. 275. §-ának (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a munkaügyi bíróságot a kereset elbírálása érdekében új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Mfv. I. 10.668/2006.)

38 komment

Címkék: fizetés bh bojtár szívat

A bejegyzés trackback címe:

https://bojtarok.blog.hu/api/trackback/id/tr9869143

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Slanger · http://tudtad.blog.hu 2009.01.11. 20:43:59

szép, mondhatom. az ügyvéd biztosan valakinek a valakije volt. gondolom minden előre le volt zsírozva.

Dr Kangörény 2009.01.11. 20:53:51

Ha jól értem megállapodtak a törvények kijátszásában és amikor letelt a kötelező idő, akkor az egyik fél kibaszott a másikkal?

Gratulálok, ez most nagyot lendített a magyar ügyvédek presztizsén.

chipanddale74 · http://www.autosvilag.com 2009.01.11. 20:55:39

Találós kérdés:
-Mi az: ötszáz ügyvéd a tenger fenekén lebetonozva?
-Nem tudom.
-Én sem, de jól kezdődik...

_tx_ 2009.01.11. 21:16:10

Haha, valszeg az történt, hogy az ügyvéd meg a bojtár összevesztek és a srác/lány nagyon okosan és kitartóan beakasztott volt munkaadójának.

Szvsz. megérdemli az az ügyvéd, aki még a minimálbért sem hajlandó kifizetni, sőt pénzt is kér a bejutásért. Ilyet ui. jellemzően a "menő" irodák csinálnak, akik amúgy tele vannak lóvéval. Számomra nehezen indokolható erkölcsileg, hogy valakit, aki megdolgozik a pénzért, gátlástalanul lehúzzanak úgy, hogy közben az nekik nem kevés bevételt termel...

Ez a mentalitás egészségtelen, így megérdemli az ügyvéd, aki így járt :)

Ja még annyi, hogy egy ismerősöm úgy kapta csak meg a minimálbér neki jutó részét, hogy pluszban számlát is kellett hoznia az adott összegről. Az emberi kapzsiság nem ismer határokat.

bicski 2009.01.11. 21:17:04

@Kangörény_: pontosan ez történt. De azért ne feledjük el, hogy itt a bojtár a gyengébb fél.

az APEH azóta megkapta a birságolási lehetóséget, ha teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére a foglalkoztató nem fizet ki munkabért. Vagyis járulék alapot von el.

ninimimi 2009.01.11. 21:28:11

Mi bajod az ügyvédek presztízsével, úgy általában?
Minden szakmát utáljunk - persze a sajátunkat kivéve -, csak mert vannak kapzsi képviselői?
Végül is miért ne? Mindenki utáljon mindenkit!
Egész jó úton járunk ehhez a célhoz. Ettől olyan elviselhetetlen ország ez, miközben zuhanunk a szakadékba. (Éppen e mentalitás miatt is.)

Káposztakukac 2009.01.11. 21:45:09

@Tudtad?: igen baszd meg. biztos valami nagyon nagy arc fia/lánya lehetett, hogy olyan helyet kapott, ahol NEKI kellett tejelnie az őt foglalkoztató ügyvédnek.


maximálisan egyetértek ezzel a döntéssel. ideje lenne már nálunk is rendet rakni ilyen téren. hihetetlen, hogy főleg bojtárként mennyire ki van szolgáltatva az ember az őt foglalkoztatónak.

Káposztakukac 2009.01.11. 21:46:55

@_tx_: pontosan így látom én is. dolgoztam külföldön is nagy ügyvédi irodában. hát enyhén szólva más mentalitás... nálunk a fukarság, a kapzsiság, a rövidtávú gondolkodás uralkodik.

Preston · http://www.prestonline.hu 2009.01.11. 21:48:35

@ninimimi:
jogos, szeressük az ügyvédeket, és egyből minden rendben lesz :)
nem tűnt fel hogy itt nem arról van szó hogy utálnak mindenkit? csak hát éppen az ügyvédek - na meg a politikusok, sintérek, rendőrök, stricik...- bizonyítják hétről hétre hogy csöppet sincsenek félreismerve.
nem mindegyik. ismerek én rendes ügyvédet, rendőrt... de ők inkább a kivételek, a szabályt erősítendő.

Káposztakukac 2009.01.11. 21:48:44

@Kangörény_: nem. valószínűleg inkább a tisztelt ügyvéd úr kényszerítette a bojtárt, hogy belemenjen ebbe, különben elküldi a jó büdös picsába. sajnos ez a realitás.

kgl · http://hobbiasztalos.blog.hu 2009.01.11. 22:22:48

Nekem nemrégiben volt egy 1 peres ügyem, megbíztam 1 ügyvédet aki az első tárgyaláson még megjelent, de a további 5 tárgyalásra mindig mást küldött maga helyett. Minden tárgyalás elött a folyosón kellett felvilágosítanom a helyettest, hogy egyáltalán milyen ügyben kellene védenie, szóval fel sem készültek. Így aztán szépen el is buktam a pert amit simán megnyerhettem volna.
Ebben az országba az ügyvédek, jogászok után a politikusokat kellene a dunába lőni és akkor rend is lenne. Amíg ez a 2 állatfaj összedolgozik egymásnak addig nem lesz rend ebben a kibaszott országban.

bicski 2009.01.11. 22:29:35

@kgl: a bojtárok jogászok, ám még nem ügyvédek, de azért ne kelljen már a Dunába találni magunkat, plz

devadel 2009.01.11. 23:05:18

nincs olyan, hogy rendes ügyvéd, mert hogy nem is lehet. munkaköri leírása, hogy tisztességtelen legyen. abból él, hogy bármi áron a körülményeket az ügyfele (ezen keresztül saját maga) javára fordítsa. nem lehet ezt sikeresen tisztességesen csinálni. és leginkább ezt a bármi áront tanulják meg.

ha mi bízzuk meg, mi is ezt várjuk tőle.

sajnos.

ha egyszer mi is tisztességesek lennénk, az ügyvédeink is azok lennének. meg a politikusaink is.

addig ez van.

Bojtár (törölt) · http://bojtarok.blog.hu/ 2009.01.11. 23:53:46

@devadel: ne gondolkozzunk ilyen végletekben. Az ügyvédek jelentős része nem ilyen.

Az a baj, hogy sajnos a legaljáról hallani a legtöbbet.

_tx_ 2009.01.11. 23:58:47

bicski:

nem hiszem, hogy a járulékalap eltitkolásáról lenne szó, a cikkből éppen az derült ki, hogy az APEH-es befizetések ellentételezesére a bojtár még pénzt is utalt, amelyet az iroda befizetett... ez csak a munkavállaló egész egyszerű sutyerák lehúzása.

Gábor mester 2009.01.12. 00:18:15

Már megint a nem egy súlycsoportba tartozó munkaadó-munkavállaló viszonyról van szó. Szeretném látni azt a q-ra önérzetes egyént, aki (különösen manapság) élből és elvből visszautasítja az ilyen kikényszerített "munkaviszonyt", sőt, kifejezetten örül, hogy fél- v. egész állásra nem jelentik be, sőt, még fizethet is a semmiből maga után!
Az ügyvédek "an block" gyalázását pedig kérném melőzni, nekem kettő is segített, INGYEN, olyan hatékonyan, hogy ügyvéd nélkül az LB-n (akkor éppen nem volt kötelező a képviselet) nyertem, a másik ügyben pedig a nemzetközi hírű ügyvéd visítva menekült ki a perből... Sz. és még sz.-abb alakok minden szakmában előfordulnak, hadd ne soroljam!

Mao elvtárs · http://diamondhostess.hu 2009.01.12. 00:24:26

Az ugyvedek is, mint a legtobb egyeb hivatas kepviseloi, tarsadalmi-gazdasagi szuksegszeruseget elegitenek ki. Masokhoz hasonloan a szakmai tudas egy halmaz, amelybol kisebb-nagyobb mertekben, tehetsege es tapasztalata alapjan jartas az adott ugyved. A jo ugyved jobban, a rossz ugyved kevesbe.

A rossz mentalitas (kgl kollega altal emlitve) eppugy megvan a vizvezetekszereloknel, orvosoknal, kereskedoknel es kulonosen az informatikusoknal. kgl helyeben az elso alkalommal amikor bojtar erkezett, felhivtam volna az ugyvedet, hogy miert nem keszitette fel az esetrol maximalisan a kepviselojet? A targyalason pedig halasztast kerni mert a megbizott jogi kepviselo nem jelent meg, majd lecserelni es mindennemu joghatranyt polgari perben a nyakaba varrni. ha olyan rossz ugyved, sima ugy...

A gerinctelenseg pedig jelen van mindenhol, az en szakmamban is, ahol mast kihasznalva elonyre lehet szert tenni.

Egyaltalan, letezik a peken es termelo gazdan kivul tisztesseges szakma?

macibácsi 2009.01.12. 00:38:13

@_tx_:
Fenn szürke keretben a felülvizsgálati kérelem indoklása olvasható szó szerint, nem bicski írt a munkavállaló után fizetendő járulékalap eltitkolásáról. Az ügyben előforduló valamennyi részletet nem ismerhetjük, (nem is erre való egy blog) de joggal gondolhatjuk, hogy a bíróság nem véletlenül hozta fel.

Márcsak azért sem, mert a leírtakból kiderül, hogy az alperes (volt munkaadó) a megegyezés felajánlásakor másfélmillió forintot kínált, és úgy nyilatkozott, hogy ennyi után fizetett járulékot. Márpedig ennyi a hivatkozott időszakra (3 év) vetítve valószínűleg csak részidős foglalkoztatás bevallására utal (2002 szeptembere óta létezik diplomás minimálbér), ami, ha tényleges teljes munkaidőben dolgozott a felperes, akkor egyben járulékcsalás is. Az ügy büntetőjogi aspektusa (310.§) mindenesetre nem fog kibontakozni, az alapeset már elévült.

macibácsi 2009.01.12. 00:46:19

@Mao elvtárs:
"A targyalason pedig halasztast kerni mert a megbizott jogi kepviselo nem jelent meg, majd lecserelni es mindennemu joghatranyt polgari perben a nyakaba varrni. ha olyan rossz ugyved, sima ugy..."

A megbízott jogi képviselő megjelent. Én még nem láttam olyan ügyvédi megbízást, amely ne tartalmazott volna kitételt a helyettesítésre.

Általában a megbízást egy ügyvédi iroda kapja, és ott az ügyfél elfogadja, hogy az iroda munatársai eljárhatnak az ügyében. Egyéni ügyvéd esetén más formában, de biztosított a helyettesítés rendje, és ez az ügyfél érdeke is.

_tx_ 2009.01.12. 00:58:56

macibácsi:

Részidős vs. teljes munkaidős foglalkoztatás -- igazad van. Ez esetben bizonyítani kellene, hogy a foglalkoztatás teljes munkaidőben történt, ezzel ellentétes tényállás is ismertetésre került...

macibácsi 2009.01.12. 01:58:04

@_tx_:

Valóban.

Nem tudunk okosabbak lenni azok helyett, akiknek ez a dolguk.

hadrianus 2009.01.12. 06:07:02

Ha ugyanez nem egy ügyvéddel, hanem pl. egy vállalkozóval és annak tanulójával történik meg, akkor az egy tróger, nyerészkedő, törvénykerülő,
alja ember, akin valszeg az ügyvédek is jóideig el csámcsognak. Nem kell védeni a mundér becsületét!! Ugyanojan sok tróger van köztük, mint bármely más területen dolgozók között, egyre több ről derül ki, hogy mekkora patkány, hála a médiának. Nyolcvan (kb) százalékuk sunyi zsidó, akiknek gyárilag a vérükben van mások átvágása, a T. Bíróság pedig hasonló okokból védi őket! "Egyik holló a másik szemét.......," tudjátok?.

hadrianus 2009.01.12. 06:30:18

"Ugyan olyan sok .." bocsesz

bicski 2009.01.12. 06:45:55

@macibácsi: köszönöm, itt a "zugvéd" tényleg csak részmunkaidős foglalkoztatást vallott be. Egyébként ezért egy fegyelmit kaphatna, ugyanis ügyvédjelöltet csak teljes munkaidőben lehet foglalkoztatni

A probléma egyébként itt is hasonló:
www.szabadfold.hu/cikk?4877

Stoney Hill Billy 2009.01.12. 08:32:29

Gratula a felperesnek!
Nem semmi kitartás, hogy két bukta után a legfelsőbbhöz vitte az ügyét, azt hiszem, minden kizsákmányolt jelölt elégtételt érezhet.

MINDEN JELÖLT NYOMTASSA KI ÉS TEGYE A FŐNÖKE ASZTALÁRA A FENTI BH-T!!!!!!!!

Dr Kangörény 2009.01.12. 08:41:21

ninimini, idéznék a posztból, ha nem szó szerint az lenne a felütés lényege, hogy a leírt eljárás teljesen hétköznapi az ügyvéd-bojtár viszonylatban.

Na ez az, ami miatt itt tart az ország (jogból élő emberek azzal indítják-indíttatják karrierjüket, hogy amíg mindkettőjük érdeke, addig csalnak), nem az miatt, hogy valakinek ez nem tetszik!

jog-ász 2009.01.12. 09:28:54

ennél még cifrább volt amikor az ügyvédjelölt foglalkozásu felperes a biroságon kérdésre elmondta hogy a jövedelme brutto minimálbér, netto 0 ft. rákérdezett a biro hogy az meg hogy lehet, ennyi az adó, meg a járulékok hogy nulla forint marad?mire a jelölt mondta hogy a fönöke a kamara felé lejelenti hogy minimálbérért foglalkoztatja a jelöltet, de fizetést csak akkor ad neki ha hozza az ügyfeleket az irodához, a biro viccesen rákérdezett hogy a fönöke ezt igazolni is tudja? a következő tárgyaláson az ügyvéd által ellenjegyzett igazolás már ott volt az aktában amelyben az ügyvéd igazolta hogy a jelölt munkabére brutto ötvenvalahányezer forint, netto 0 ft.:)

cziczmiczpindur 2009.01.12. 10:26:44

Valóbn minden szakmában vannak tisztességtelenek, de ez soha nem azt jelenti, hogy az egész szakma tisztességtelen. Arról senki nem fog posztot írni, hogy egy orvos/vízszerelő/ügyvéd stb. rendesen végezte a munkáját, mert nem olvasnátok el, minek. Az ügyvédeket pedig addig tartjátok tisztességtelennek, amíg nem kerültök olyan helyzetbe, hogy nektek legyen szükségetek a segítségére, értetek kell küzdenie. Az adott ügyben a principális magatartása természetesen súlyosan kifogásolható, éspedig nemcsak a bérezés ill. annak hiánya miatt, hanem azért is, mert a heti egyszeri bejárás nézetem szerint nem lehetett alkalmas arra, hogy a jelölt a szakmai ismereteket megszerezze, márpedig ez az ügyvédjelölti jogviszony elsődleges célja. De azért az is érdekes, hogy a jelölt nemcsak elfogadta a feltételeket, hanem kitöltötte a teljes jelöltidőt is ebben a fura helyzetben, nem keresett másik principális, bár ehhez joga lett volna, és csak a 3 év letelte után jutot eszébe, hogy vele tulajdonképpen ki van szúrva.

macibácsi 2009.01.12. 15:32:55

@cziczmiczpindur:

A bojtár végig a három év alatt tudta, hogy vele ki van szúrva.

Bár, ha végiggondoljuk, lehet, hogy így járt a legjobban.

1. Egyszer ugye biztosította, hogy a jelöltidő peregjen neki.
2. A papíron részmunkaidős foglalkoztatás neki is előnyös volt, hiszen csak az után kellett a járulékait fizetnie, így spórolt is valamennyit.
3. Az otthoni munkavégzésről és heti egyszeri bejárásról, meg gondolhatunk, ami jólesik: egy teljesen ingyen dolgozó bojtárt nem lehet mivel motiválni és nem lehet úgy utasítani, mint az "igazi" alkalmazottat. Feltehetjük, hogy nem is végzett el napi 8 órai munkát (márcsak azért sem, mert ha nem volt mellette a principálisa, hogy betanítsa, akkor nem lehett sokmindent rábízni).
4. Annak beismerése, hogy csak látszatalkalmazásról volt szó (a jelöltidő igazolásáról) egyik félnek sem érdeke.
5. És azért engedtem meg a fenti gondolatmenetet, mert nem egy olyan végzett joghallgatót láttam már, aki ilyen módon vetette fel magát a kamarába, majd mellette vígan vállalt munkát a családi vállalkozásban, feketén vagy akár külföldön. És így járt a legjobban: nem minimálbérért húzta az igát, mégis mehetett szakvizsgázni.

Persze távol álljon tőlem, hogy ezt a konkrét esetre vonatkoztassam, nem ismerem a szereplőket.

macibácsi 2009.01.12. 15:51:11

@bicski:
www.szabadfold.hu/cikk?4877

Nekem nagyon úgy tűnik, hogy a cikkben szereplő esetből lett a bejegyzésben szereplő BH. Az időpontok és a részletek mindenesetre egybevágnak.

bicski 2009.01.12. 19:24:53

@macibácsi: talált-süllyedt! Azóta a posztot frissítettem ezzel :)

tho · poszto.blog.hu 2009.01.13. 13:01:55

Tényleg nem kötekedni akarok, de a "principális" elvit jelent. Hogy lehetne már ő egy fukar ember?!

Mi az oka annak, hogy a jogászok kényszeresen, ugyanakkor rendre rosszul használnak idegen szavakat? Tessék összeszedni magatokat!

Bojtár (törölt) · http://bojtarok.blog.hu/ 2009.01.13. 13:18:34

@tho: "Az irodában sok a dolog, a principális nagyon fösvény ember, csak nagyritkán csordul egy kis »akcidencia«. " (Mikszáth)

Teljesen mindegy mit jelentett, ebben a műben fogalommá vált, mi ennek a klasszikusnak megfelelően emeltük át.

Zsiros László Róbert · http://www.szertar.com 2009.01.13. 13:56:19

@tho: a principalis előbbvalót, elsőt, vezért, vezetőt, előljárót, stb-t jelentett a latinban (innen jött az "elv" jelentés is, mint "alapgondolat". de a principium, princeps, stb is...)

szóval ennyit a "kényszeresen, ugyanakkor rendre rosszul használt" szavakról...

Lawyers still deserve to die. =))))))))

Zsiros László Róbert · http://www.szertar.com 2009.01.13. 13:57:59

...vagyis a principium az elv, bocsi, elírtam...

tho · poszto.blog.hu 2009.01.18. 22:49:38

A "principális" rohadt élet, hogy nem jelentett ilyet.

tho · poszto.blog.hu 2009.01.18. 23:22:03

Apropó, nem olvasok, a Mikszáth idézet összefüggésében már nagyon is rendben van, onnan csak az idézőjelet hiányolom, hogy a hozzám hasonló kiugrott, félművelt jogászok is megértsék. Én kérek elnézést. :)

dr.ocsenas 2009.02.26. 14:57:38

Ez a peres eljárás ez teljesen abszurd. 11 éve ügyvédkedem, de nem a Fővárosban. Voltam jelölt. Nem szabad, hogy a jelölt cseléd legyen. A jelöltet segíteni, tanítani kell az ügyvédnek, az ügyvéd a jelölt tanítómestere, akire a jelölt felnéz, akitől a szakmát megtanulja. Az az ügyvéd aki nem igy gondolja, nem érez felelősséget az ne tartson jelöltet. Ennek ellenére, noha jogilag nyiván nem kizárt, teljes képtelenségnek, és elfogadhatatlannak tartom, a viszony bizalmi jellegére tekintettel, hogy a jelölt munkaügyi pert indít az ügyvéd ellen, még akkor sem, ha ügyvéd megérdemelné. Pocsék ügyvédet választott a jelölt és pocsék jelöltje volt az ügyvédnek.
süti beállítások módosítása