Éppen tegnap voltam egy "konferencián", ahol biztosítós kollegákkal találkoztam, és arról győzködtek, hogy az ő állásuk menőbb mint a jelöltködés. De melyik is a legmenőbb munkahely egy szakvizsga elött álló jogász számára?

 Egyéni ügyvéd: Dolgoztam pár hónapot "ilyen ügyünk még nem volt, de megtanuljuk" ügyvédi irodában. Ezeknél az irodáknál fordulnak elő a klasszikus horror történetek: nulla fizetés vagy minimálbér, és ennek fejében a "klasszikus ügyvédjelölti" feladatok, amiről majd késöbb bővebben. Hátránya ugye az alacsony fizetés, kevés idegennyelv használat és általában egy jogágban való elmerülés hiánya, de előnye a felszines, ám széleskörű tapasztalatszerzés, valamint hogy a hozott ügyfelek díját nem sarcolják meg annyira. Ez utóbbi miatt kitűnő hely azoknak, akik kellő ügyfelet tudnak szerezni saját maguknak.

Nemzetközi vagy többnyire külföldi ügyfelekkel rendelkező iroda: Az előző ellentéte. Itt a legnagyobb előny a relatíve jó fizetés (kb. 140 netto) ami idővel növekszik, idegen nyelvek használata, de hátránya a túlzott szakosodás, a túlóra, a túlzott kontroll és a tárgyalás lehetőségének hiánya. Bár valaki szerint ez kifejezett előny, és nincs is jobb jogi munka, mint a "back door" jogászkodás. A nagy munkateher miatt a kollegák gyakran nyomják meg az "escape" gombot, ezért nagy a rotáció.

Pesti közepes iroda: Ez a fenti két típus között helyezkedik el, bár ebben a kategóriában a legnagyobb a szórás. Az egyéni ügyvédhez képes itt már nagyobb a szakosodás, de a nemzetközi iroda szintjét általában nem éri el. Külföldi ügyfelekkel lehet találkozni, de nem jellemző. A fizetés itt általában minimálbér, de emellé teljesítmény alapon szokás még legalább 50-60 ezer forintot a jelölt zsebébe tenni. A munkaidő normális és még peres ügyeik is vannak.

Köztisztviselő: Tapasztalatom szerint a "kiégett jelöltek" gyűjtőhelye. Nem egy kollegám válaszotta a csinovnyik utat miután elege az ügyvédi itodákból. A kezdő fizetés mondhatni ideális, kb. netto 140 + pótlékok, és a munkaidő is rövid és kevésbé intenzív. Hosszú távon nem olyan kifizetődő, mint az ügyvédkedés, de szülésre kitünően alkalmas.

Bíróság, ügyészség: Viccesen mondhatnánk, hogy ide születni kell, a baj az, hogy ez így is van. Ettől elvonatkoztatva csak az elhivatott embereknek ajánlott. A fizetés nem a legjobb és ha az ember hosszú távon gondolkozik, nem biztos, hogy megtalálja a számítását, se pénzben se előmeneteli lehetőségben. Mindenesetre a legjobb történeteket a fogalmazó és titkár kollegáktól hallom.

Jogi előadó: Ez persze egy széles kategória kezdve a kamarai tagdíjon spóroló ügyvédi iroda alkalmazottjától a civil szervezeten át egészen a multiknál dolgozókig. Ez utóbbi kategória hasonlít a nemzetközi irodákhoz azzal a különbséggel, hogy sokkal nagyobb az önállóság (pl.: említett biztosítós kollegák több millió forintig aláírási joggal rendelkeznek), és peres ügyekből is akad rendesen. Majdnem olyan, mint a jelölt, csak nem kell kamarai oktatásra járnia.

 A fenti kérdésnek persze vannak más dimenzió is, nem mindegy, hogy vidéki vagy fővárosi irodákról beszélünk. Vidéken a körülmények még roszabbak a jelöltre nézve, feltéve ha egyáltalán állást talál arrafelé egy pályakezdő. Pécsett például legtöbb, amire egy jelölt számíthat, az egy minimálbéres fizetés, amiből saját magának kell állnia járulékait, a kamarai belépési díjat (100 ezer Ft!) és a tagdíjat. Nem csoda, hogy a legtöbben Budapestre jönnek, de a helyzet lassan itt sem sokkal jobb. Lehet, hogy az egyik évfolyamtársam tette jól, aki hagyta az egészet és inkább pókerre váltott. Visszatérve a az eredeti kérdésre, mindenki más úton találja meg a számítását, de egy biztos, ezt a szakmát lelkesedés nélkül nem érdemes csinálni.