Klasszikus probléma, hogy az ügyvédi iroda milyen módon számlázzon az ügyfeleinek. A fix díj ugye egy részről jó dolog, mivel meghatározott összege miatt új ügyfelek szerzésére kitűnően alkalmas, de borzasztóan idegesítő lehet az ügyvéd és különösen az ügyvédjelölt részére, amikor az ügyfél úgy gondolja, hogy megdolgoztatja az irodát a pénzéért, és 5 percenként telefonál valamilyen ügyben. Erre megoldás az óradíj, aminek erős visszatartó ereje van a fecsegős-zaklatós telefonokkal szemben, főleg azután, hogy a hívások kiszámlázásra kerültek. Esetenként ez az erő akkora, hogy az ügyfelek inkább a saját kezükbe veszik egyes ügyek intézését, és például sokoldalas komoly vállalkozási szerződéseket a netről letöltött mintából maguk készítenek elő, majd küldik meg az ügyvédnek azzal, hogy csak át kell futni. Ilyen esetekben kerül a szerződésekbe a kaukció, ködbér vagy például a a következő fordulat is:

A szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. Rendelkezései az irányadók. Vitás kérdésekben a felek megegyezésre törekednek. Ennek hiányában alávetik magukat viták eldöntésére a felek perértéktől függően.

Mondanom sem kell, hogy nincs is nagyobb élmény, mint órabéren kijavítani a szerződéseket és közben feküdni a röhögéstől.