Ha a „vállalkozói szférában” a vállalkozó nem kíván a saját teljes vagyonával felelni a vállalkozása kötelezettségeiért, természetes, hogy vagyonát elkülöníti és alapít erre egy Kft-t.
Ügyvédként azonban kicsit más a helyzet. Az ügyvéd ugyanis nem végezheti a tevékenységét Kft-ben, a vagyoni felelősségét pedig nem korlátozhatja, melynek költségeit az ügyfelére hárítja. Az ügyvédi megbízás díja – melyet oly szemérmesen szokás kezelni – ezáltal növekszik, ami a költségérzékeny ügyfélnek nem biztos, hogy kedvére van. Kérdezem tehát, hogy miért ne lehetne megengedni azt, hogy maga az ügyfél válassza meg, hogy milyen ügyvédtől kér jogi tanácsot: aki felelősségét korlátozta vagy pedig olyantól, aki saját teljes vagyonával felel a jogi tanácsért?
Ha körbe nézünk: külföldön, a jogi szolgáltatások piacán már igenis jelen van és igenis jól működik a korlátolt felelősség intézménye. Gondoljunk a német és osztrák ügyvédi Kft-kre, az AnwaltsGmbH-kra vagy az angolszász Limited Liability Partnership-re. Azonban saját szűk hazánk területén is nyugodtan szétnézhetünk: szinte kivétel nélkül, valamennyi szellemi szabadfoglalkozásút megilleti a korlátolt felelősség intézménye. Immár káeftézhet a patikus, az orvos, a könyvvizsgáló, a szabadalmi ügyvivő sőt, ők már külső befektetőt is bevonhatnak, tőkét koncentrálhatnak a vállalkozás érdekében. (A kötelező kamarai tagságról pedig most bölcsen hallgatunk.) Igény pedig talán az ügyvédek esetén is lenne erre az intézményre, akár hazai ügyvédek mellé is elkelne a befektető. Gondoljunk csak a képzettség megszerzésére, információs költségekre és a jogi adatbázisokhoz való hozzáférésre. Hogyan is engedhetné meg magának egy egyéni ügyvéd, hogy egyidejűleg több jogi/szakmai adatbázishoz férjen hozzá, miközben ezek a források sokszor több ezer eurós alapdíjért hozzáférhetőek? Sokan lennének akik – most pedig szentségtörő módon kimondom - PROFIT ellenében szívesen beruháznának a jogi szolgáltatások hazai piacán. Miért ne hagyjuk ezt?
Ideje felismerni, hogy a klasszikus, családias, lakásból kialakított irodai hangulatú ügyvédi működés nem igen kompatibilis (a globalizációs és) európai kihívásokkal. Senki sem gondolhatja ugyanis komolyan, hogy a jelenlegi, most adott működési formákkal versenytársai lehetünk a szomszédos országok - cseh, román, szlovák és egyre gyakrabban a nyugati országok - ügyvédeinek és ügyvédi irodáinak. Lehet, hogy nem kellene összemosni az ügyvéd szakmai, illetőleg vagyoni felelősségét? A korlátlan felelősség intézménye ugyanis nem szükséges az "ügyvédi szakma méltóságának" fenntartásához és nem létezik mögötte kényszerítő közérdek, csak az amit belemagyarázunk. Az ügyvédi reklámozás lehetősége mellett pedig talán az is belefér a Lisszaboni Stratégiába és liberalizációba, hogy végre legyen ügyvédi Kft.
