Sokáig nem értettem az idősebb jogászokat, amikor arról meséltek, hogy egyetemista korukban Mónika és Joshi Barat-show hiányában büntető tárgyalásokra jártak szabadidejükben. Most már belátom, hogy az igazi piroskarikás tartalmakat a tárgyalótermekben kell keresni. Ha még szeszt is lehetne bevinni, nem lenne kétséges, hol lógnának az ifjú jurátusok... A lényeg, hogy aki eddig abban a hitben élt, hogy Magyaroszágon fejszével, vasvillával, husánggal, buzogánnyal és fokossal utoljára Dózsa György idején csaptak össze, az nagyot fog csalódni.
BH1996. 515.A községi központi részében emberhalált eredményező tömegverekedést kirobbantó vádlottak a garázdaság bűntettét nemcsak csoportosan, hanem a köznyugalmat súlyosan megzavarva követték el [Btk. 271. § (2) bek. a) és b) pont].
A megyei bíróság az emberölés bűntette és más bűncselekmény miatt indult bűnügyben a III. r., a VI. r. és a IX. r. vádlottak bűnösségét társtettesként, csoportosan elkövetett garázdaság bűntettében állapította meg, ezért a III. r. vádlottat 1 évi, a VI. r. vádlottat 6 hónapi, a IX. r. vádlottat 5 hónapi börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását a VI. és a IX. r. vádlottakkal szemben 2 évi próbaidőre felfüggesztette. A III. r. vádlottat az ellene emberölés bűntette miatt emelt vád alól felmentette. Ez utóbbi ítéleti rendelkezés - az ügyben szereplő további vádlottakra vonatkozó rendelkezésekkel egyetemben - első fokon jogerőre emelkedett.
A vádlottak Gy., illetve Ó. községben laknak, egymással rokoni és házassági kapcsolatban állnak, de a két család között régóta ellenséges viszony van. 1992. szeptember 20-án Ó. községben a gyógyszertár előtt az I-III. r. vádlott és társai megtámadták a másik család tagjait. A vádlottak csapatából az I. r. és a III. r. vádlott haladt az élen. Az I. r. vádlottnál poroltó volt, ezzel támadt a sértettek egy részére, akiket leporoltózott. A III. r. vádlottnál fejsze volt, azt emelte fel, és fenyegetően lengette, közben ennek megfelelő szavakat is kiabált. A többieknél így a VI. r. vádlottnál buzogány, az V. r., a VII. r., a VIII. r. és a IX. r. vádlottnál vasvilla, a II. r. és a XII. r. vádlottnál fahusáng, a X. r. vádlottnál pedig fokos volt. Ezek az eszközök később változtak, ahogy a kezükből kikerült vagy kiütötték, így például a III. r. vádlott később vasvillát kapott fel, az I. r. vádlottnál pedig fadorong volt.
A sértettek a rájuk támadó vádlottak ellen úgy védekeztek, hogy kődarabokat, téglákat kaptak fel, azt dobták feléjük vagy a dulakodásnál kivették kezükből az eszközöket, és azzal védekeztek. Szabályos háború alakult ki, az utcán megállt a forgalom, mindenki igyekezett menekülni a helyszínről és csak távolról szemlélték az eseményeket. A gyógyszertárban levő L. F. és L. O. a kiabálásra rohantak ki, és miután őket is érte a poroltó, igyekeztek a túloldalra menekülni.
A verekedés kitörését követően a gyógyszertárat bezárták, és a redőnyét leeresztették, annak az ablaka így is betört, csakúgy, mint a szemben levő ügyvédi iroda ablaka is.
A sértettek közül többeket leütöttek.
L. F. sértett az összetűzés során az ügyvédi iroda előtti füves, bokros részre került. Itt két vagy három személy vette őt körül, és vasvillákkal, dorongokkal felszerelve ütlegelték. Mikor a sértett a földre került, még itt is kapott ütéseket, amelyek elsősorban a fejét érték, a fejtető és halánték tájon. Ezt követően a sértett a földön maradt. Közben a többiek között is folyt a harc változó erővel; a terület ahol ez zajlott, nem volt túl nagy, így nem lehetett különösebben szétszóródni.
Amikor L. F. a földön maradt vérbe fagyva, akkor a sértettek közül néhányan felfigyeltek erre, és kiabálással ezt a többiek tudomására hozták. Egyikük beszállt egy Ladába, hogy orvoshoz vigye L. F. sértettet, ezért előrehajtott, majd a gyógyszertárnál akart megfordulni, felhajtott a gyógyszertárig, ahol az I. r. vádlott egy bottal szétverte a szélvédőt, amelybe a VII. r. vádlott is egy téglával belevert. Ezután a kocsi vezetője visszatolatott, és kiugorva a gépkocsiból azt a gyógyszertár oldalán hagyta.
Ezután kezdődött a vádlottak részéről a benzinnel töltött és ronggyal meggyújtott üvegek dobálása a sértettek felé, a földes talajon azonban az üvegek nem törtek el, így azokat a sértettek felkapva visszadobták. A már égő rongyok érintve a vádlottakat, majd az üvegek széttörve a köves talajon égési sérüléseket okoztak.
A háború körülbelül 1/2. óráig tartott.
A benzines üvegek visszadobálása hátrányos helyzetbe hozta a vádlottakat, mert beszorultak a gyógyszertár elé, ahonnan nem lehetett sehová menekülni. Ekkor hangzott el olyan kiáltás cigány és magyar nyelven, hogy jönnek a rendőrök, ez azután véget vetett a harcnak, mindenki ment a kocsijához, illetve a vádlottak a magukkal hozott eszközöket részben összeszedve, részben kezükben tartva visszavitték kocsijukhoz, és először távoztak a helyszínről. A sértettek ezután mentek csak el, a súlyosan sérült L. F.-et pedig a kórházba vitték, ahol szakszerű ellátás ellenére meghalt.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság határozatát a védelmi jogorvoslatokkal támadott körben bírálta felül, és ennek során megállapította, hogy a bűnösségüket tagadó vádlottak védekezését a felderített és logikailag kifogástalanul mérlegelt bizonyítékok cáfolták: e körben a vádlottak védőjének érvelése egyértelműen eljárásjogi tilalomba ütközött, minthogy a Be. 239. §-a (2) bekezdésének a)-d) pontjaiban felsorolt hibáktól mentes, megalapozott tényállástól a másodfokú eljárásban nem lehet eltérni. A tényállás helytálló voltán az a körülmény sem változtat, hogy a védő vélekedése szerint a verekedés kirobbantásában az erőfölényben levő sértettek játszottak kezdeményező szerepet: a vádlottaknak e védői érvelést megalapozó védekezését a megyei bíróság ítéletének az indokolásában a bizonyítékok elemző értékelésével cáfolta. A csoportosan elkövetett garázdaság bűntettét érintően tehát a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéleti tényállását minden tekintetben megalapozottnak találta.
A tényállásból a vádlottak bűnössége okszerűen következett, és nem kétséges az sem, hogy terhükre rótt, több, de legalább a jelen eljárásban felelősségre vont tizenkét személy által közösen megvalósított riadalom, megbotránkozás keltésére alkalmas súlyos tettlegesség, a csoportosan elkövetett garázdaság bűntettének a fogalmi elemeit kimeríti. Ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság - a megyei bíróság ítéletének az indokolásában írtakkal összhangban - úgy látta, hogy a vádlottak cselekménye Ó. község lakóinak a nyugalmát jelentősen és tartósan megzavarta: a falu központi területén kirobbantott súlyos, emberhalállal végződő tömegverekedés, a vádlottak gátlástalansága és vandalizmusa rémületet, félelmet váltott ki. Minthogy a cselekmény - körülményei és lezajlásának módja folytán - egy egész falu közösségének nyugalmát és biztonságérzetét megzavarta, a Legfelsőbb Bíróság a fellebbezéssel érintett vádlottak cselekményét-a megyei bíróság ítéletében megjelölt csoportos elkövetés mint minősítő körülmény mellett - a Btk. 271. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint a köznyugalmat súlyosan megzavarva elkövetettként is minősítette.
A vádlottak büntetésének kiszabásával összefüggő körülmények számbavételével és értékelésével a Legfelsőbb Bíróság egyetértett. A köznyugalom súlyos megzavarásával történt elkövetés minősítő körülményként történt értékelése folytán azonban a csoportosan elkövetés mellett a cselekmény kétszeres minősülését kellett a büntetést növelő tényezőként figyelembe venni. Csupán kisebb nyomatékkal lehetett számba venni a bűncselekmény során a vádlottak által elszenvedett sérülések tényét. A durva tömegverekedést kezdeményező, abban veszélyes eszközökkel részt vevő személyeknek számolniuk kell azzal, hogy tettlegességük viszonzásra talál, és maguk is megsérülhetnek az általuk provokált helyzetben.
A kiszabott büntetések a Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint inkább enyhék, semmint eltúlzottak, azok mérséklésére indok nem mutatkozott. (Legf. Bír. Bf. II. 1308/1995. sz.)
