Bicski álláskereséses bejegyzésével nem értettem egyet, ezért leírom a saját tapasztalataimat és meglátásaimat.
A legfontosabb azzal kezdeni, hogy a frissen végzett jogász ne essen pánikba. Sikeresen elültették a fejekbe a 10 félév alatt, hogy túlképzés van, színvonal csökkenés, kevés állás, reménytelenség, meg amúgy is mindenki egy nulla és örüljön, hogy megkapta az ajándék diplomáját. Ez nem igaz, vagyis nem ebben a formában. Állás van, csak a jókat nehéz kifogni.
Legelőször végig kell gondolni, hogy mik az ember hosszútávú céljai, és érdemes következetesen ezekhez ragaszkodni. Itt olyan dolgokra kell gondolni, mint a jogterület kiválasztása (büntető, polgár vagy közjog), fizetési igény, szakvizsga utáni munka (egyéni ügyvéd vagy alkalmazotti ügyvéd szeretnénk lenni) stb. Nekem négy szempontom volt az álláskeresés elkezdésekor: ügyvédi iroda, büntető jog vagy angol nyelv használata (utóbbi esetben cégjogi irányultság) és ésszerű fizetés (legalább 100 netto).
Hol érdemes keresni? Röviden: mindenhol. Persze tudni kell, hogy minden igényt másfajta oldal szolgál ki (az ügyvédi irodák típusairól korábban itt írtunk).
- ugyved.net; ugyved.hu; kamarai honlapok: Főleg kis, vegyes profilú ügyvédi irodák keresnek itt jelöltet.
- profession.hu; jobsgarden.hu; jobline.hu: Itt általában nagy ügyvédi irodák vagy multik keresnek jelöltet illetve jogi előadókat.
- kozigallas.gov.hu; birosag.hu; mklu.hu: Közig, ügyészi és bírói állásról álmodozók helye. Csak hallkan jegyezzük meg, hogy valószínűleg egy fogalmazókat szállító busz az árokba fordult, mert idén relatíve sok fogalmazót keresnek (Bővebben itt, jelentkezés március 31-ig)
- jogiforum.hu: Vegyesen találhatók itt álláshirdetések, az összes típusú ügyvédi iroda keres itt jelöltet. A legnagyobb előnye, hogy az az iroda, amelyik a jogifórumon hirdet, az már nagyon rossz nem lehet. Persze vannak kivételek (akik három havonta hirdetnek), de általában az állásleírásból kiderül, melyek ezek.
- egyéb: HVG-ben akadnak még jó hirdetések (akár EU-s állások is), illetve állásbörzéken is érdemes lehet körülnézni (pl.: egyik kedves olvasónk hívta fel a figyelmünket a jogifórumos állásbörzére, bővebben itt). Nem minden iroda hirdet a fenti oldalakon/lapokban. Amelyek annyira menők, hogy megtehetik, azok a saját oldalukon jelenteti meg a hirdetését (pl.: Ernst & Young), érdemes ezeket is figyelni, illetve ha konkrétan egy helyen szeretnénk dolgozni, akkor érdemes lehet beküldeni a jelentkezésünk hirdetés nélkül is. Yasha bojtár például beküldte a jelentkezését két kiszemelt irodához. Mindkettőbe behívták "egy kis beszélgetésre", és a második helyre fel is vették. Továbbá töltsük fel az önéletrajzunkat az összes állásközvetítő cég oldalára, mert előfordulhat, hogy ők keresnek minket (egy év alatt többször is kerestek pont a feltöltött önéletrajz alapján).
Amikor állást kerestem, az összes oldalt néztem, és amely irodák hirdetései megfeleltek a feltételeimnek, oda beküldtem az önéletrajzomat. Ha jól emlékszem, 30 helyre jelentkeztem, ebből 15 válaszolt, és 10 helyre hívtak interjúzni. Ha nem jön válasz, akkor vagy töröltek minket vagy "talonba tették" a CV-nket (később még megkereshetnek), de semmiképpen se érdeklődjünk a pozícióról, legfeljebb ha rendkívül fontos számunkra az állás.
Vannak persze olyan hirdetések, amelyekre bármilyen elkeseredettek vagyunk is, nem szabad jelentkezni. Ha a következőket látjuk, akkor alaposan fontoljuk meg az önéletrajz beküldését:
- munkaköri leírás: klasszikus ügyvédjelölti feladatok (ez a szemérmes kifejezés tapasztalatom szerint a fél-titkárnő pozícióra utal);
- papír alapú önéletrajzot kell beküldeni (az iroda IT szempontból retardált, valószínűleg nincs TAKARNET előfizetés, rosszabb esetben internet kapcsolat, ezért papír alapon fogjuk megtanulni az ügyek intézését);
- vagy e-mailen keresztül ügyvéd@freemail.hu címre (ez a cím magáért beszél);
- Start kártya előny (az irodának jelentős anyagi terhet jelent a járulékunk fizetése a minimálbér után, ez határozottan nem jó jel);
- Háromhavonta hirdet az iroda (probaidőszak után lapátra tesznek bennünket);
- A honlap alapján legszívesebben a hely közelébe sem mennél (lsd. ügyvédweb rovatunkat);
- Saját jármű előny (jogsegély keretében vidékre fogunk járni, és még a benzinpénzünket is fizethetjük);
- Terhelhetőség, tűrőképesség, rugalmasság, ügyvédi munkához való alkalmazkodó készség, stb.(=túlóra, amíg csak bírjuk).
Milyen a tökéletes jelölt? Minden állásra más, de ha a következő jellemzőkből minél többel rendelkezünk, annál menőbbek vagyunk:
- több nyelv ismerete, főleg angol, német, esetleg egy egzotikus nyelvé (spanyol, orosz stb.);
- küldöldi tanulmányok (LLM, ERASMUS);
- szakmai érdeklődés az egyetem alatt egy meghatározott jogterület iránt (TDK, érdekes szakdolgozat téma);
- szakmai gyakorlat, amelyik az érdeklődésünkkel egybevág (ez utóbbi kettő jellemző bizonyítja, hogy érdekel bennünket a megpályázott állás, és tudásunkat az iroda javára fejleszteni is szeretnénk);
- 5 összefüggő mondat megfogalmazásának a képessége (nem vicc);
- 1 év tapasztalat (sajnos ez sok helyen kívánalom, ugyanis sok iroda nem szeretne erőforrást áldozni a betanításunkra és az alapszintű "munkakultúra" általunk történő elsajátítására);
- pontosság és precizitás (a leendő principálisunknak a legfontosabb, hogy a lehető legkevesebbet kelljen a mi munkánkat ellenőriznie, és minél több feladatot önállóan ránk bízhasson);
- elfogadható megjelenés (mivel ez sajnos/szerencsére egy konzervatív szakma, érdemes legalább 1 váltás rendes öltöny beszerezni és abban megjelenni interjúra, ez nagyon sokat számít);
- a két legfontosabb "alap" jogterület, amihez a legtöbb helyen érteni kell, az a cégjog és ingatlanjog (ehhez jön még a specializáció) és
- végül, ami tapasztalatom szerint 40% ban eldönti a kérdést, az a szimpátia, a benyomás, amit az interjún keltünk, ugyanis elsősorban egy csapattagot keresnek az új munkahelyen, aki a többi kollegával együtt tud működni.
A korábbi bejegyzésben szóbakerült a belső rekrutáció. Tény, hogy sok iroda keres alkalmazottakon, ismerősökön keresztül, de meggyőződésem, hogy ezekkel a jelentkezőkkel nagyon meg lehet járni. Illetve az ismeretség nem jelent számottevő előnyt a jelentkező számára, legfeljebb annyit, hogy egy beszélgetésre mindenképpen behívják. Azért érdemes lehet körbekérdezni a családot vagy a már dolgozó ismerőseinket, hogy tudnak-e egy álláslehetőségről.
Legvégül, ne adjuk fel hamar az elképzeléseinket, ha kell, akkor fél évet is szánjunk rá az álláskeresésre (akár addig ne lépjünk ki a jelenlegi munkahelyünkről), és soha ne adjunk fel hirdetést!