Most kicsit zugügyvéd leszek, és egy mondatban vezetem fel Otm Shank levelét, akivel a bíróság packázott, és aki szerint a kamarai oktatás ebben a formában unalmas és semmitmondó (ez utóbbit mi is megerősítjük):
Azért írok, mert egyre többet tapasztalom, hogy a szakma gyakorlatilag lesajnál minket, azért, mert még csak jelöltek vagyunk, nem vesznek komolyan. Nem csak és nem feltétlenül az ügyvédek, hanem a bírók sem. Például nemrég sértetti képviselőként helyettesítettem volna a főnökömet a Fővárosi Bíróságon, amikor nagyjából fél óra gondolkodás után a bíró azt bírta megfejteni, hogy nem lehetek az (mármitn sértetti képviselő), mert a Be. 56. § (1) bekezdés ("A sértett, a magánvádló és az egyéb érdekelt - ha e törvény nem ír elő személyes közreműködési kötelezettséget - a jogait a képviselője útján is gyakorolhatja. Képviselőként meghatalmazás alapján ügyvéd, nagykorú hozzátartozó, vagy külön törvényben erre feljogosított személy járhat el.") alapján nem járhatok el. Az Üt. 101. § alapján a jelöltekre megfelelően irányadóak a törvény (az Üt.) rendelkezései. A bíró viszont úgy vélte, hogy ahol a Be.-ben ügyvéd van írva, az csak és kizárólag ügyvédet jelenthet, mert az ügyvédjelölt nincs ott. Nem akartam kekeckedni vele, inkább hagytam a fenébe, hiszen bent voltam, és el tudtam mondani az ügyfélnek, hogy mit indítványozzon, vagy kérdezzen és miért. De jártam már így másmilyen ügyben is, csak akkor még kezdő voltam. :-) Szintén a bíróságok témaköréhez kapcsolódik, de ez már sokkal inkább jogalkotói hülyeség, és nem is értem, hogyan alakulhatott így a jogszabály. A bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002 IM rendelet (BÜSZ) 11. §-a szerint: "Az ügyvédi irodával (ügyvéddel) munkaviszonyban álló dolgozó - ide nem értve az alkalmazott ügyvédet - kizárólag az e § (5) bekezdésében felsorolt felvilágosítás kérésére és a már megrendelt másolatok átvételére jogosult; e jogosultságát pedig csak akkor gyakorolhatja, ha az ügyvédi iroda (ügyvéd) képviseleti jogosultsága az ügy irataiból kitűnik és a dolgozó a munkaviszonyát igazolja. Az ügyvédjelölt azon a bíróságon ahol törvény alapján eljárhat, az ügyvédre vonatkozó szabályok szerint, azon a bíróságon pedig ahol törvény alapján nem járhat el, az ügyvédi irodával (ügyvéddel) munkaviszonyban álló dolgozóra vonatkozó szabályok szerint jogosult felvilágosítás kérésére." Ennek mégis mi értelme van? Ez csak arra való, hogy jól megmutassuk annak a köcsög ügyvédjelöltnek, hogy amíg nincs szakvizsgája, addig pl. az ítélőtáblán egy büntetőügy irataiba még csak bele se nézhet. De az ügyvéd munkáját is megnehezíti, hiszen nem küldheti el a jelöltjét, hogy hozzon ki egy jegyzőkönyvet. Szerencsére a Fővárosi BÍróság büntető kezelőirodáján ezt a szabályt nem veszik komolyan, de az ítélőtáblán már igen. Gondolkodom azon, hogy írok a kamara vezetőségének egy levelet ezügyben, hátha kezdeményeznek egyrészt valamiféle konzultációt a bíróságokkal, másrészt az IRM-nél egy kis lobbizást a BÜSZ idézett igen bölcs rendelkezésének megváltoztatására. Most már ott tartok, hogy hordok magamnál egy Üt-t, illetve a főnökeimmel beleírattam a meghatalmazásokba, az Üt. már idézett 101. §-át.
És ha már a kamarát említettem. Mivel én Budapesten vagyok jelölt, ezért csak az itteni kamaráról tudok írni, de megvan a véleményem. Kezdjük például a sokat emlegetett jelöltoktatással. Egyáltalán nem tartom hülyeségnek a bevezetését, sőt, szerintem hasznos és szükséges. Viszont ha már elvárják, hogy legyünk jelen, akkor talán a tananyagra is fordíthatnának némi figyelmet. Már a második évfolyamot húzom, de elég sokszor tapasztaltam, hogy az előadó tételes joganyagból tartott előadást. Mintha még mindig az egyetemen lennénk. Mégis, mi értelme van annak, hogy az ingatlan-adásvételi szerződés részeiről hallgatunk előadást, mikor arról is hallgathatnánk, hogy az ingatlannyilvántartási eljárásnak milyen buktatói vannak? Vagy hogy mire figyeljünk egy-egy szerződés elkészítésénél. Vagy hogy végrehajtási eljárás során milyen nehézségekkel találhatjuk szembe magunkat. Ehelyett az előadások többsége unalmas és semmitmondó. Elsőkézből tudom azt is, hogy a jelölti tagozatnak voltak konstruktív javaslatai az oktatással kapcsolatban, amit a kamara vezetősége indokolás nélkül söpört le. Ez a mentalitás pedig rossz vért szül, ugyanis a jelöltek többségéből előbb-utóbb ügyvéd, tehát kamarai tag, "kolléga" lesz. Erről is tervezek írni a kamarának, bár olvasva az egyik posztot, melyben a kamara igen pikírt válasza található egy, az oktatást kritizáló jelölt megjegyzésére (amely egyébként beleillik az itt vázolt, a jelöltekkel kapcsolatos kamarai felfogásba), kezdem úgy érezni, hogy teljesen fölösleges lenne bármit is írni.
Sajnos sok gyakorló jogász fejében él az a kép, hogy a jelölt hülye, de legalábbis alig ért ahhoz, amit csinál (bár néhány esetben ennek sajnos van alapja), holott igen könnyen előfordulhat, hogy pl. egy másfél-két éve dolgozó, vagy egy szakvizsga előtt álló, netán éppen szakvizsgázgató jelöltnek jóval nagyobb szakmai, adott esetben gyakorlati tudása van, mint például egy, a közigazgatásból az ügyvédkedésre váltott, kizárólag a kapcsolataiból, minimális szakmai tudással rendelkező élő ügyvédnek.
