Igazából sohasem rajongtam a római jogért, de szerintem más sem. Haszna azonban ennek - így visszatekintve pár év távlatából - mégiscsak volt, mert tagadhatalanul ma is a latin a jogi műnyelv alapja, melyről mintha egyesek egyszerűen nem vennének tudomást:

A "szorgalmi jog" és a "személyes szorgalom" után (melyről csak nem tudunk leszállni) most jöjjön a következő nagy jogintézményünk: a "telki szorgalmi jog", mely "jogi rejtélyt" és a mögötte levő társadalmi viszonyt címlapos sztoriként megfejteni most az UBO Magazin segít nekünk.

Nem szeretem a dühöngős-beküldős blogokat, de egy múlt heti telefon nagyon megemelte a vérnyomásomat, és ezt valahogy ki kell adnom magamból.

Az egyik ügyben fontos lett volna megtudnunk egy üzlet működési engedélyének adatait. Ha odamegyünk és a boltban kifüggesztett lapot elkezdjük kivonatolni, a tulajdonos gyanút fog, hogy esetleg vmi nagy disznóság készül ellene, továbbá az eső is esett, ezért azt az utat választottam, hogy inkább telefonálok az illetékes Önkormányzat Ipari és Kereskedelmi Osztályára, és megkérem, adjanak felvilágosítást a fenti adatokról. Utólag visszagondolva elkövettem azt a hibát, hogy dr.-ként mutatkoztam be és nem kizsákmányolt fogyasztóként. Először egy ügyintézőt hívtam, aki miután felvázoltam a kérelmemet, csak annyit kérdezett: "milyen ügyben?". Mikor kifejtettem, hogy erről nem adhatok felvilágosítást, mert ügyvédi titok, a durcás válasz csak annyi volt, hogy "akkor ő sem". Próbáltam rávilágítani a közérdekű és nyílvános adatokra vonatkozó jogszabályokra és utalni az adatszolgáltatási kötelezettségükre, mire a "Ne szórakozzunk egymással" választ tudta kinyögni az ügyintéző. Majd a meddő beszélgetésünkre való hivatkozással letette a telefont.

Úgy gondoltam, hogy a kellemetlen beszélgetés után a Dr. előtagú osztályvezető elvtárs úrnőhöz fordulok, hogy ez így nem biztos, hogy rendben van. Sajnos csalódnom kellett, mert a fenti köröket újra lefutottuk azzal a különbséggel, hogy ha szerintem nekik "létezik ilyen adatszolgáltatási kötelezetségük", akkor írásban forduljak hozzájuk, vagy nyugodtan fordulhatok panaszommal a jegyző úrhoz is.

Nincs azon csodálkoznivaló, hogy sok az álláskereső frissen végzett jogász, és minden ügyvéd háromszor is megnézi, hogy kit vesz föl az irodájába. A jelölti állás ugyanis abszolút bizalmi jellegű, melynek magyarázatát (az ügyvédjelöltek által elkövetett gaztettek mellett) az alább bemutatandó elvi határozat adja.

Az ügy lényege, hogy ügyvédjelölt kollegánk egy ügyféltől letétként vett át pénzt, azt azonban az ügyvédi iroda pénztárába nem fizette be, hanem "saját céljaira" fordította. Ezt az akciót büntető feljelentés követte, mely huzavonában a jelölt jobb létre szenderült. Ezt követően az ügyfél az ügyvédet perli a néhai jelölt által átvett és eltapsolt pénzért.

Az ügyvéd pedig tagad. Szerinte az ügyvédjelölt az ügyvédi irodát nem képviselheti, továbbá azt is vitatja, hogy a sikkasztást a jelölt munkaviszonyával összefüggésben követte el. Ugyanis mint az kiderült, a principális a jelöltjétől bérelte az ügyvédi iroda helyiségeit (sic!), aki egyébként – legalábbis az ügyvéd állítása szerint – „tulajdonosként” is bemehetett e helyiségekbe.

A történet vége, hogy a Legfelsőbb Bíróság meglepő fordulattal csak megállapítja, hogy az ügyvédnek mégiscsak van valami köze a jelöltjéhez. A szokásos tanulság pedig mi lehetne más mint az, hogy mindeki vessen magára, aki a saját jelöltjétől bérli az irodahelyiségét.

Nehéz a Tekintetes Brfk-s ügyintézők dolga, ezért Jaanee elküldte nekünk ezt a képet, hogy mindannyian átérezhessük a helyzetüket.

Amikor Combat belinkelte a jogi tanfolyamos videót, még abban a hitben éltünk, hogy az csupán fikció. A Keri Suli oldal Bevezetés a polgárjogba részében megtudhatjuk, hogy a tulajdonviszony fontos eleme a szorgalom, különösen a telki és a személyes szorgalom, aminek egy további fontos része a haszonélvezet. Kedvenc fordulatunk:

A telki szorgalom azt jelenti, hogy egy telek szolgálni köteles egy másik telket.

Igazából ez egy jogi blog, ezért igen szigorú minőségbiztosítási elveket vezettünk be, ami különösen pornográf és excesszív tartalmakra (lásd puruttya) vonatkozik, melyeket nem posztolunk.

Emellett a "filmajánló" mellett viszont nem lehetett csak úgy szó nélkül elmenni:

Egy vidéki tanyára invitálta egy röpke gyömöszölésre titkárnőjét a fiatal ügyvédbojtár. Hangulatjavítónak egy kis konyakot vittek magukkal.

Tavaly év végén áttörést sikerült elérni az önkényuralmi jelképes divatcikkek, közöttük az All Star cipők, sarló-kalapácsos vagy éppen horogkeresztes emblémás divatpólók és más kiegészítő termékek bírói megítélésével kapcsolatban. Az új gyakorlat folytán talán kevesebb abszurd ügy kerekedik majd az elhibázott szabályozásra hivatkozással, igaz ennek ellenére a Bácsfi-féle ügyekből valószínűleg a jövőben sem leszünk híján.

De mielőtt előreszaladnánk, nézzük meg mi is volt a legfőbb baj a Btk. 269/B. § szakaszába foglalt Önkényuralmi jelképek használata tényálással.

Itt az idő, hogy ügyvédweb rovatunk bővítse merítési területét, és külföldön is körbenézzen, hogy is van ez meg az. Először hasonlóan hányatott sorsú lengyel barátainknál kutakodtunk, és megállapíthatjuk, hogy az ügyvédi irodák honlapjainak színvonala egy fokkal jobb, mint hazánkban. Ha személéletesek szeretnénk lenni, akkor a privi-facebook hasonlat illetnék a különbségeket. A fenti képen látható Barbara honlapja kifogástalan, csak a domina Xena kinézetű hatalmas képe riaszthatja el az ügyfeleit büntetőjogi praxisától, de mindenképpen jobb, mint a gésa Úrnő címre pályázó magyar megfelelője.

A baloldali képen található ügyvédek honlapja is rendben van formailag és tartalmilag, viszont a Pasolini Salo-ja által megihletett művész cseppet ijesztő fényképeket készített a polák urakról. Ezeket az apróságokat leszámítva Lengyelországban sajnos az irodák egy fokkal jobban adnak a webes megjelenésükre, de azért itt is akadnak még gyöngyszemek, amiket posztolni fogunk.

És spanyolul?

Ha valaki egy bojtárral beszél, az első gondolata, hogy tönkölylisztből készült kenyéren és vízen tartják egy ketrecben az irodában, és még fütyörészve fizet is érte. A helyzet nem ennyire tragikus, csak a legtöbb szakmához viszonyítva, relatíve rosszabb. Nehéz általánosítva írni a kérdésről, mert hatalmas eltérések lehetnek a jelöltek helyzete között (a helyesbítéseket várjuk a hozzászólásokban), de véleményem szerint néhány fő kategória kirajzolódni látszik.

Vidéki és egyéni ügyvédi irodák: 0 Ft - minimálbér

Legrosszabb a helyzet a vidéki és egyéni ügyvédi irodákban. Vidékkel kapcsolatban Pécsről van információm, ahol átlagosan minimálbért keresnek a jelöltek, amiből ők fizetnek minden járulékot és a kamarai tagdíjat, de az sem ritka, hogy a fizetésük egy részét vagy azt teljes egészében visszafizetik a munkáltatójuknak. Kedvenc példám az az ügyvéd, aki 200 ezer forint bruttó fizetést ígér a jelölteknek egy "ingyen dolgozós" próbaidőszak után, de valamiért egyik jelölt sem felel meg az időszak végére. Gyakori továbbá, hogy nem lépnek be a jelöltek a kamarába és jogi előadóként dolgoznak, ugyanis súlyos terhet jelent számukra a 100 000 forintos (!) kamarai belépési díj. De ellenpéldáról is hallottam, ahol minimálbér mellett még legalább akkora összeget megkeres egy jelölt, vagy egyenesen az általa vitt ügyek után kap valaki egy meghatározott összeget, így átlagosan akár több százezer forintot is hazavihet havonta.  Ez a rendszer azoknak az ügyvédjelölteknek éri meg, akik rendelkeznek akkora kapcsolati tőkével, hogy az általuk hozott ügyfelek után egy tisztességes összeget tudnak összehozni havonta. Budapesten egyéni vagy kis irodáknál arányaiban jobb a bojtárok helyzete, de nem sokkal. Itt általában megkapják minimálbért a jelöltek, de ennél többre ritkán számíthatnak. Szülői segítség pedig egyik helyzetben sem árt.

A következő már nem vicc:

A jelölt ideális esetben az ügyvéd irányítása (és felelőssége, lásd BH2000.196) mellett tevékenykedik, papíron pedig minden ügyfél az ügyvédé. Gyakorlatilag azonban mégsem zárható ki, hogy egy bojtár valamilyen úton és módon „saját ügyfélre” tegyen szert. Egyes principálisok – még ha nem is adnak fizetést vagy egyenesen "tandíjat" fizettetnek – igen rugalmasak a bojtár által hozott ügyfelek esetén. A múlt század kezdetén virágzó fenyítő jog gyakorlása helyett ugyanis a principális a jelöltjét ma már akár ügyvéd-társként is kezelheti. Ezt tisztán mutatja az a jelenség, mikor az ügyvéd bizalmába férkőző jelölt a "tanulóévek" lejártával "lelép", egyben pedig rántja magával az iroda/ügyvéd fél ügyfélkörét.

Ha már az ügyfélszerzés, az ügyvédi reklám és a bojtárok kapcsolatánál tartunk, meg kell jegyezni, hogy az ügyvédi reklám engedélyezésével az ügyvédek igen komoly előnyre tehetnek szert a bojtárok ügyfélszerzési erőfeszítéseivel szemben. A reklámból ugyanis a bojtár közvetlenül nem profitálhat, annak lehetősége az ügyvédjelöltet nem illeti meg, melyet alább bemutatandó elvi határozatában a Legfelsőbb Bíróság is megerősített (BH2006. 378). A tényálladék szerint a jelölt kollega már közvetlenül az egyetem elvégzése után komoly ügyfélre tett szert, továbbá ingyenes ügyvédi tanácsadást is reklámozott. Ezt a kamara azonban nem nézte jó szemmel, ezért aztán a kollégát törölték az ügyvédjelölti névjegyzékből.

Kedvenc kormányzónk, Arnold Schwarzenegger a Conan, a barbárban használt kardjával ment az államatyákkal lezsírozni a költségvetési törvényt január 13-án, ugyanis ezzel kívánja "lecsapni" az idei hiányt. Meg persze nyomatékosítani gondolatait.

Zárt ülésen állítólag a következőt is mondta a kormányzó:

Ez az iroda annyira alkalmazkodott a cybervilág követelményeihez, hogy on-line jogi tanácsadást, véleményezést is képes nyújtani (lsd. modern jogi szolgáltatások).

Az on-line tanácsadás során átutalással teljesítendő díj ellenében, az Ön által elektronikus úton megküldött okiratok alapján, telefon, skype vagy más kapcsolattartó program (eszköz), vagy e-mail segítségével adunk jogi tanácsot, mondunk véleményt az Önt érdeklő kérdésekről, szerződésekről magyar és orosz nyelven.

A "Jogi fórum" rovatunkban a weboldalon keresztül feltett kérdésekre mondunk ingyen, nyilvános véleményt magyar és orosz nyelven. Ennek a szolgáltatásnak nem az eset részletes megvitatása, elemzése a célja, ezért nem helyettesíti a személyes és az on-line tanácsadást.

A honlap Jogi fórum részére külön felhívnám a figyelmet, esetenként még a zugügyvédet is lenyomja. Kár, hogy ilyen "vendégkönyv" üzemeltetése kamarai szabályokba ütközik. Két VBK között érdemes átfutni az idegenrendészeti rovatot, nekünk a "Nekem van egy fekete párom van, aki Tanzániából származik." rész a kedvencünk.

Köszi a beadványt a névtelen beküldőnek.

A következő is "büntetős" határozat lesz, ám most kivételesen a bojtár büntet.

Rendszeresen különböző rémtörténetek kapnak szárnyra arról, hogy mennyi az ügyvédjelöltek kezdő fizetése, vagy hogy egyáltalán fizetnek-e nekik.

A minimálbérrel pedig jó megbarátkozni, mert a principális rendszerint igen fukar ember. Ennél kicsit rosszabb, mikor nem is fizetnek, neaggyisten ezért még túlórázni is kell. Végül a közös kedvencünk az előbbiek kombinációja, ahol „ügyvéd” ún. kauciót (baksist) kér a jelölt foglalkoztatásáért (1-2-3 millió forintot). Kamarai folyosói pletykák szerint van olyan ügyvéd, aki nyolc-tíz jelölt nagyüzemi jellegű foglalkoztatása mellett csak ez utóbbiból él. Ilyen esetekben a bojtárnak néha más forrás után kell néznie, vagy építgetheti saját ügyfélkörét, hogy megkeresse a mellékest.

Az ismeretterjesztő szándékkal bemutatandó következő határozatunk a bojtárok ingyenes (ún. szociális) foglalkoztatásának lehetőségéről szól, amikor a jelöltet munkaszerződéssel foglalkoztatják, majd együttműködési megállapodás alapján a bojtár munkabért nem kap, mert csak, ráadásul a bért terhelő járulékokat havonta maga utalja át a principálisának.

Eddig a történetben minden idilli, melyet csupán a „volt” bojtár tör meg azzal, hogy beperli a principálisát.

Kollégánk azzal küldte meg ezt az értesítés-részletet, hogy valami baj van vele. Először magunkban kerestük a hibát, hogy szerény büntetőjogi ismereteink miatt nem ismerjük a tényállást. Majd mikor nem találtuk a Btk.-ban arra gondoltunk, hogy talán közúti baleset okozásáról van szó, vagy egy szándékos gázolásról, amivel testi sértés valósult meg (bár akkor is helyesen járművezetéssel okozott súlyos testi sértés lehetett volna).

A megoldás ennél is furább: kollégánk elmondása szerint az eljárás igazából súlyos testi sértést okozó járművezetés ittas vagy bódult állapotban bűncselekménye miatt folyik.

Elképzeltük az értesítés létrejöttének pillanatát: Sláger Rádió szól a háttérben, az egyik szerkesztő hölgy a másiknak magyarázza, hogy milyen teljes kiőrlésű bejglit evett a porckocsonya mellé. Beszélgetés közben elfelejti, mit is mondott a bíró úr, de nem lehet nehéz kitalálni, összeteszi ő is. Az agykontrollon tanult technikák alapján felidézi a járművet és a testi sértést, ami ráadásul súlyos is, és már készen is van a tényállás. A pia is rémlik, de hát az csak nem lehet olyan fontos.

Vajon miközben Fenyő Ivánról vagy Palik Lászlóról olvasnak áhítattal a Hotban, leírnák a járművezetéssel okozott szeméremsértést is?

A következő BH-ban minden van, ami egy bizarr történethez szükséges: extasy, prostitúció, ismeretlen pengehosszúságú pillangókés, igen szívós sértett, kivéreztetés, műféltékenykedés és színesfém kereskedelem. Akár egy késő esti matiné is lehetne belőle, de kár, hogy több kiskorúnak is végig kellett élnie a helyszínelőkbe illő forgatókönyvet. A tényállás hosszúsága miatt megpróbáltam kivágni a "lapos" részeket, de olyanokat sajnos nem találtam. Az eset egyébként az önkéntes eredményelhárítás (btk 17.§ (3)) egyik groteszk iskolapéldája, de ez már csak jogászoknak érdekes.

(...) Az I. r. vádlott büntetlen előéletű, férjezett, különváltan él, három kiskorú gyermeke van, akik időnként nála voltak, időnként férjénél. Általános iskolát és kereskedelmi technikumot végzett. A vádbeli időben legális foglalkozással, keresettel nem rendelkezett, megélhetését üzletszerű kéjelgésből biztosította, amelyből jelentős jövedelmet szerzett. Személygépkocsival, családi házzal és telekkel is rendelkezett. Különválása után a gyermekeivel együtt az egyik budapesti lakásba költözött. A vádlottal szemben jelenleg több büntetőeljárás van folyamatban.

Az I. r. vádlott kb. négy éve rendszeresen és mértéktelenül fogyaszt szeszes italt, és emellett gyógyszereket, illetve kábítószereket is fogyasztott, különösen kokaint és Extasy-tablettát. Egyebek között ezek beszerzése céljából is folytatta az üzletszerű kéjelgést. Kábítószerre havonta százezer forintot is elköltött. Ezáltal idült alkoholistává és kábítószerélvezővé vált, emellett az életvezetése rendezetlenné válásához leszbikus hajlama és ilyen jellegű kapcsolatai is hozzájárultak. Italozó életmódja, kábítószer-fogyasztása, valamint egy korábbi balesetből származó agyrázkódás együttes hatásaként a vádlottnál ún. kognitív személyiségzavar (határvonalon álló elmegyengeség) lépett fel, amely a bűncselekmény elkövetésekor is fennállott. Ez a kóros elmeállapot azonban a vádlott beszámítási képességét csak enyhe fokban korlátozza.

Január 5-10.: A 2500 közül több, mint 300 ügyvédjelölt kapja kézhez a felmondólevelét. Az indoklás általában lakonikus: "A gazdasági helyzetre való tekintettel, az Ön foglalkoztatása többé nem rentábilis". A következő napokban majdnem 900 jelölttel közlik, hogy a bejelentett minimálbéren felül hasonló indokok miatt több fizetés nem jár. A kocsmák tele vannak csalódott és demotivált jelöltekkel.

Január 20.: Félévkor közel 1200 új jogász végez a jogi karokon, és árasztja el a munkaerőpiacot főleg Budapesten. A válság tovább gyűrűzik. Az ügyvédjelöltek átlagkeresete minimálbérre csökken, amelyből nekik kell fizetniük a járulékaikat és a kamarai tagdíjat. A válság miatti alacsonyabb ügyvédi munkadíjak mellett a munkateher iszonyatossá válik.

Február 1.: Országos felháborodást kelt az eset, amikor egy ügyvédjelöltet holtan találnak egy ablak nélküli irattárban, ahol 5 napig alvás nélkül végezte egyedül egy cég átvilágítását.

Február 1. 20:00:

Amikor elindítottuk a blogot, részben egy beküldős-sztorizgatós vonalat is terveztünk, mint a Homár vagy a mostanában divatos terroros blog. Rengeteg ügyvédjelölt sztorink és egyéb hasonló történetünk van betárazva, ezeknek a nagy részét azonban nem merjük publikálni, mivel ott lebeg a szemünk előtt az Ütv. (és az etikai kódex), ami ugye úgy rendelkezik, hogy:

Ügyvéd tv. 8. § (1) Az ügyvédet - ha törvény másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli minden olyan adatot, tényt illetően, amelyről a hivatásának gyakorlása során szerzett tudomást. (...)

Ez törvényhely elég pontosnak tűnik, de mégsem az. Kollegák között is megoszlik a vélemény, hogy ezt hogyan is kell értelmezni:

1. Aki biztosra mennek és nyugodtan szeretnének aludni, azok azon az állásponton vannak, hogy semmit sem lehet megosztani, amiről a munka során szereztünk tudomást;

2. Vannak olyanok akik szerint, csak és kizárólag az egyébként nyilvános adatokat szabad megosztani másokkal. Pl.: Példák felhozása a cégjegyzékből az ügyfelünkre vonatkozóan (lsd cégjegyzékes bejegyzés). Ez sem teljesen egyértelmű, hiszen elvileg ezzel is okozhatunk kárt az ügyfelünknek.

3. Kicsit lazább álláspont szerint valóban óvatosnak kell lenni, de ennek megfelel, ha csupán az ügyféllel kapcsolatba hozható adatokat tartjuk titokban. Vagyis absztrakt történetet meg lehet osztani másokkal a megfelelő adatok elhagyásával. Pl.: Ügyfél levelek egyes fordulatainak a publikálása.

Mindenki persze rávágná a 3. verziót, de amikor győzködjük a kollégákat, hogy írják meg nekünk a történetüket, akkor hirtelen az 1. álláspontra hivatkoznak. Kíváncsi lennék mások véleményére a kérdésben. Mi az, ami publikálható a munka során keletkező anyagok közül?

Már többen is megénekelték az ügyvédi reklám közelgő eljövetelét, és mivel Bicski kollega remekül összefoglalta az ezzel kapcsolatos kérdéseket az előző bejegyzésben, ezért csak néhány gondolattal szereném kiegészíteni az elhangzottakat.

A Magyar Ügyvédi Kamara teljes ülése 2008. október 27-én döntöttaz új Etikai Szabályzatról, ami előreláthatólag 2009. januárjában lép hatályba és minőségi változást hoz az ügyvédek és a széles társadalom viszonyában. A módosítások lényege ugyanis a Kamara szent tehenére, az ügyvédi reklámtevékenységre koncentrál.

Az ügyvédi reklámmal kapcsolatos legfőbb probléma, hogy olyan mint az antiszemitizmus abban a bizonyos szakállas viccben. Nincs, de igény az lenne rá. Az ügyvédi reklám itthon tehát progresszívnak nem nevezhető terület, ahol szintén csak vánszorgunk Európa felé. Saját magam 2006-ban éppen ezért nem kevés kárörömmel vettem tudomásul, hogy  a versenyhivatalnak végre sikerült „kesztyűbe dudáltatnia" és álláspontjának felülvizsgálatára késztetnie "a Kamarát".